HU | RO | EN
Liceul Tehnologic Economic Administrativ Berde Aron Kozgazdasagi es Kozigazgatasi Szakkozepiskola

Berde Áronról

 Berde Aron

                   Berde Áron arcképe
          (A kolozsvári egyetem első rektora)

 

 

 

 

 

 

 

 A családról

laborfalvi berde cimer

 A laborfalvi Berde család címere

 

A Berde család családfája

 A címerek olyan pajzsra helyezett, mértani formákból és stilizált képekből meghatározott szabályok szerint megszerkesztett, örökölhető vagy tartós használatú színes jelvények, amelyek tulajdonosaik –természetes és jogi személyek– azonosítására szolgálnak. A laborfalvi Berde család címerére nézve a szakiroda-lom szegényes adatokat közöl, a címer keletkezésének időpontja ezért pontosan nem határozható meg. Az egyszínű, osztatlan tarpajzs vörös mezőben jobbjában  kardot tartó (a heraldikában leggyakrabban elő-forduló címerképet) növekvő oroszlánt ábrázol. Az oroszlán a hatalmat, a dicsőséget és a bátorságot hivatott szimbolizálni, ez okból ábrázolják ágaskodó (rampant) helyzetben. A címerpajzshoz hasonlóan a címer másik fontos  eleme a sisak. A Berde címert nyílt tornasisak (rostély-sisak) díszíti, amely nyakékkel (monile) díszített. A sisak oromdísze a korona, amely a címerkép vezér – motívumát, az erőt, a hatalmat ismétli meg. A címer domináns színei a vörös, az arany valamint a kék. berde csaladfa

 A kolozsvári egyetem amelynek Berde Áron első rektora volt

Ferenc Jozsef Tudomany Egyetem Az első erdélyi egyetem felállítását 1867 őszén a jogakadémia tanári kara kezdeményezte és Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter karolta fel. Ő terjesztette a parlament elé 1870 áprilisában az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A kivitelezés már Pauler Tivadar minisztersége idejére esik. Ferencz József 1872 május 29-én engedélyezi a kolozsvári egyetem fel-állítását. 42 egyetemi tanári állásra hirdetnek pályázatot és 120 jelentkezőből választják ki az 1872 szeptember 29-én kinevezett 34 rendes és 5 rendkívüli tanárt, akik október 19-én Mikó Imre miniszteri biztos kezébe teszik az esküt. Az első tanévre Berde Áron közgazdász professzort válasszák rektorul, a legidősebb professzort, Brassai Sámuelt prorektorul. Berde Aron

Az első világháború végezetével, 1919 május 12-én alapították meg a kolozsvári román egyetemet I. Ferdinánd Egyetem néven. Az időközben Budapestre és Szegedre költözött magyar egyetem helyett 1945-ben a román hatóságok  megalapították Kolozsváron a Bolyai magyar egyetemet. A két egyetemet 1959-ben egyesítették Babeş-Bolyai néven, a tanítás nyelve magyar és román volt. Később, a Ceauşescu-rezsim idején a magyar nyelvű oktatást fokozatosan visszaszorították, de nem szüntették meg. A rendszerváltást követően mozgalom indult a magyar nyelvű Bolyai egyetem újralétesítésére, de mindeddig sikertelen próbálkozásnak bizonyult.

 

.

 

Berde Áron által szerkesztett kiadványok

termeszetbarat
A Természetbarátot, Erdély első természet-tudományokkal foglalkozó lapját Berde 1846-ban indította meg Takács Jánossal, a Református Kollégium tanárával. Ebben földrajzi, geológiai, mezőgazdasági, agrokémiai, meteorológiai (akkori nyelven légtüneménytani) cikkeket közölt.
 
 
 hetilap A második, Berde gondozása alatt megjelent tudományos folyóirat volt. 1852 októberétől 1855 márciusáig 227 szám jelent meg a kolozsvári Római Katolikus Lyceum nyomdájából. A „Természetbarát”-tal szemben, történeti, statisztikai, színházi és szépirodalmi cikkek is helyet kaptak benne.  
 kereszteny magveto A Keresztény Magvető az Erdélyi Unitárius Egyház 1861-ben indított folyóirata, amely kisebb-nagyobb meg-szakításokkal az unitárius identitás, teológia és egyházi élet tükre volt a mögötte álló évtizedek során. A Magvető 1888. évi 2. füzetében közölt cikket Berde, melynek címe: Kapcsolatok az emberiség haladásában.  
unitarius kozlonyErdély egyik legrégibb egyházi lapjának számított az Unitárius Közlöny, amely 1888-tól 1948-ig jelent meg. Míg a Magvető a tudományos teológiai irodalmat szolgálta, a Közlöny az unitárius néplap szerepét töltötte be. A kiadvány hosszú szünet után 1990 július folyamán újból jelentkezett .ett .  

 Berde Áron fő műve:
„Légtüneménytan ‘s a’ két Magyarhon égaljviszonyai ‘s ezek béfolyása a’ növényekre és állatokra"

legtunemenytan

1847-ben Kolozsváron megjelent „Légtüneménytan ‘s a’ két Magyarhon égaljviszonyai ‘s ezek béfolyása a’ növényekre és állatokra” című műve, az első önálló magyar időjárás- és éghajlattani munka. A könyv terjedelmes bevezető része a légkörre és az időjárásra vonatkozó ismereteket mutatja be, következő része Magyarország (és Erdély) éghajlatával foglalkozik, valamint az éghajlat és időjárás hatásával az élővilágra, a mezőgazdaságra. Részletesen kifejti a szélviszonyokat, a „vízitünemények”-et (csapadék, légnedvesség stb.), a zivatarok gyakoriságát és a légnyomásviszonyokat. A harmadik, „Éghajlatunk befolyása a’ létműves világra” című részben az egészségügyi, mezőgazdasági és növényfenológiai meteorológiát tárgyalja. Az első hazánkra vonatkozó meteorológiai munka. Tizenegy év múlva, 1858 decemberében, Berde magkapta érte az 1845-1850 között megjelent második legjobb természettudományos műnek kijáró Marczibányi-díjat. 

Berde Áron „Légtüneménytanának” ajánlása

ajanlas

és előszava 

eloszo

Berde Áron tanárai

Brassai SámuelErdélyi tudós, polihisztor, Torockószentgyörgyön született. Tanulmányait a Kolozsvári Unitárius Kollégiumban végezte, melynek később tanára, majd igazgatója lett. Számos ifjúsági és szakmai lapot indított el és szerkesztett, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.
 Brassai Sámuel
(1800(?)-1897)
 
 robert bunsen Német kémikus, Göttingenben született, a XIX. század egyik legjelentősebb természettudósa volt. A marburgi, breslaui és heidelbergi egyetemeken tanított, főleg kísérleti és analitikai munkákkal foglalkozott. Megtalálta az arzénmérgezés ellenszerét a frissen kicsapott vasoxid-hidrátban.
 Robert Bunsen
(1811-1899)

 
 iustus LiebigNémet kémikus, Darmstadban született, Münchenben halt meg. 1819-től a bonni és erlangeni egyetemeken tanult, majd 1822-ben Párizsba utazott. 1824-től a giesseni egyetem vegytani tanára, itt működött 28 éven át. A mezőgazdasági kémia atyjának nevezték, számos kutatást végzett a növények és állatok táplálkozásának terén.
Iustus Liebig
(1803-1873)
 
 Heinrich Wilhelm Dove (1803-1879)Német fizikus, Liegnitzben született. Berlinben mennyiségtani és természettani tanulmányokat végzett, 1845-től az Akadémia tagja. Optikai, akusztikai és elektromossági kísérletekkel foglal-kozott de különösen kitűnt a légtünettan és éghajlattan terén.
 Heinrich Wilhelm Dove
(1803-1879)
 

Berde Áron gyászjelentője és sírja a Házsongárdi temetőben 

gyaszjelento
 Berde Áront 1888 őszén séta közben szélhűdés éri, majd hosszas szenvedés után 1892. január 25-én hajnalban meghal. Halálát Szily Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára jelentette be, Berde családja pedig gyászjelentést adott ki ez alkalomra. A három nagy kolozsvári napilap, a Kolozsvár, az Ellenzék és az Erdéyi Híradó hírekben számolt be a halálesetről, vázolták Berde életpályáját, majd tudósítottak temetéséről.
 A középkori Kolozsváron eleinte a főtéri templom és a várfalak közé temetkeztek. A pestisjárvány idején, 1585. május 11-én határozatot hozott a város százfős tanácsa, hogy a várfalaktól délre fekvő domboldalon, az akkori dinnyeföldeken egy tágas helyet szakasszanak ki temetőnek, ahová mind szegény és gazdag ember válogatás nélkül temetkezzék. A telket sövénykerítéssel övezték, faragott kapuval is ellátták. Az év nyarától a város lakossága tekintet nélkül felekezeti hovatartozásra, nemzetiségre, ide temetkezett. Mivel a domboldalt Házsongárdnak nevezték, a városi köztemetőt ezzel a névvel illették. Házsongárd a XVII. század elejétől Kolozsvár lakosságának tükre.  
Házsongárdi temet??
 
Házsongárdi temet??
  Berde Áron temetésére 1892 január 27-én délután 3 órakor került sor a Külmonostor utca 24-es számú családi háztól. A temetési szertartást Ferencz József unitárius püspök végezte. A Házsongárdi temető lutheránus sírkertjének szélén, a köztemető főútjára néző ma is meglévő Berde-kriptába temették. A 2007 márciusában Magyar Örökség díjjal kitüntetett temetőt többször is kifosztották, 2007 április első hetében a Berde-kriptát is feltörték. A külső fakoporsók fedeleit felfeszítették, félretolták, s a régi érckoporsók oldalán lyukat ütöttek, vagy el is mozdították a fedeleket. A kriptába lépőt a kegyeletsértés megdöbbentő képe fogadja.

 


Vissza