HU | RO | EN
Liceul Tehnologic Economic Administrativ Berde Aron Kozgazdasagi es Kozigazgatasi Szakkozepiskola
Ma 2017. 9. 22, péntek, Móric napja van. Hatartalanul palyzat

Hatartalanul palyzat
Boldog Iskola



Vissza

Berde Áronról

 Berde Aron

                 Berde Áron arcképe
          (A kolozsvári egyetem első rektora)

 

 

 

 

 

 

 

 A családról

laborfalvi berde cimer

 A laborfalvi Berde család címere

A címerek olyan pajzsra helyezett, mértani formákból és stilizált képekből meghatározott szabályok szerint megszerkesztett, örökölhető vagy tartós használatú színes jelvények, amelyek tulajdonosaik –természetes és jogi személyek– azonosítására szolgálnak. A laborfalvi Berde család címerére nézve a szakiroda-lom szegényes adatokat közöl, a címer keletkezésének időpontja ezért pontosan nem határozható meg. Az egyszínű, osztatlan tarpajzs vörös mezőben jobbjában  kardot tartó (a heraldikában leggyakrabban elő-forduló címerképet) növekvő oroszlánt ábrázol. Az oroszlán a hatalmat, a dicsőséget és a bátorságot hivatott szimbolizálni, ez okból ábrázolják ágaskodó (rampant) helyzetben. A címerpajzshoz hasonlóan a címer másik fontos  eleme a sisak. A Berde címert nyílt tornasisak (rostély-sisak) díszíti, amely nyakékkel (monile) díszített. A sisak oromdísze a korona, amely a címerkép vezér – motívumát, az erőt, a hatalmat ismétli meg. A címer domináns színei a vörös, az arany valamint a kék.

A Berde család családfája

 berde csaladfa

 A kolozsvári egyetem amelynek Berde Áron első rektora volt

Ferenc Jozsef Tudomany Egyetem Az első erdélyi egyetem felállítását 1867 őszén a jogakadémia tanári kara kezdeményezte és Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter karolta fel. Ő terjesztette a parlament elé 1870 áprilisában az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A kivitelezés már Pauler Tivadar minisztersége idejére esik. Ferencz József 1872 május 29-én engedélyezi a kolozsvári egyetem fel-állítását. 42 egyetemi tanári állásra hirdetnek pályázatot és 120 jelentkezőből választják ki az 1872 szeptember 29-én kinevezett 34 rendes és 5 rendkívüli tanárt, akik október 19-én Mikó Imre miniszteri biztos kezébe teszik az esküt. Az első tanévre Berde Áron közgazdász professzort válasszák rektorul, a legidősebb professzort, Brassai Sámuelt prorektorul. Berde Aron

Az első világháború végezetével, 1919 május 12-én alapították meg a kolozsvári román egyetemet I. Ferdinánd Egyetem néven. Az időközben Budapestre és Szegedre költözött magyar egyetem helyett 1945-ben a román hatóságok  megalapították Kolozsváron a Bolyai magyar egyetemet. A két egyetemet 1959-ben egyesítették Babeş-Bolyai néven, a tanítás nyelve magyar és román volt. Később, a Ceauşescu-rezsim idején a magyar nyelvű oktatást fokozatosan visszaszorították, de nem szüntették meg. A rendszerváltást követően mozgalom indult a magyar nyelvű Bolyai egyetem újralétesítésére, de mindeddig sikertelen próbálkozásnak bizonyult.

 

Berde Áron által szerkesztett kiadványok

termeszetbarat
A Természetbarátot, Erdély első természet-tudományokkal foglalkozó lapját Berde 1846-ban indította meg Takács Jánossal, a Református Kollégium tanárával. Ebben földrajzi, geológiai, mezőgazdasági, agrokémiai, meteorológiai (akkori nyelven légtüneménytani) cikkeket közölt.

 
 
 hetilap A második, Berde gondozása alatt megjelent tudományos folyóirat volt. 1852 októberétől 1855 márciusáig 227 szám jelent meg a kolozsvári Római Katolikus Lyceum nyomdájából. A „Természetbarát”-tal szemben, történeti, statisztikai, színházi és szépirodalmi cikkek is helyet kaptak benne.   
 kereszteny magveto A Keresztény Magvető az Erdélyi Unitárius Egyház 1861-ben indított folyóirata, amely kisebb-nagyobb meg-szakításokkal az unitárius identitás, teológia és egyházi élet tükre volt a mögötte álló évtizedek során. A Magvető 1888. évi 2. füzetében közölt cikket Berde, melynek címe: Kapcsolatok az emberiség haladásában.  
unitarius kozlony Erdély egyik legrégibb egyházi lapjának számított az Unitárius Közlöny, amely 1888-tól 1948-ig jelent meg. Míg a Magvető a tudományos teológiai irodalmat szolgálta, a Közlöny az unitárius néplap szerepét töltötte be. A kiadvány hosszú szünet után 1990 július folyamán újból jelentkezett .  

 Berde Áron fő műve:
„Légtüneménytan ‘s a’ két Magyarhon égaljviszonyai ‘s ezek béfolyása a’ növényekre és állatokra"

legtunemenytan

1847-ben Kolozsváron megjelent „Légtüneménytan ‘s a’ két Magyarhon égaljviszonyai ‘s ezek béfolyása a’ növényekre és állatokra” című műve, az első önálló magyar időjárás- és éghajlattani munka. A könyv terjedelmes bevezető része a légkörre és az időjárásra vonatkozó ismereteket mutatja be, következő része Magyarország (és Erdély) éghajlatával foglalkozik, valamint az éghajlat és időjárás hatásával az élővilágra, a mezőgazdaságra. Részletesen kifejti a szélviszonyokat, a „vízitünemények”-et (csapadék, légnedvesség stb.), a zivatarok gyakoriságát és a légnyomásviszonyokat. A harmadik, „Éghajlatunk befolyása a’ létműves világra” című részben az egészségügyi, mezőgazdasági és növényfenológiai meteorológiát tárgyalja. Az első hazánkra vonatkozó meteorológiai munka. Tizenegy év múlva, 1858 decemberében, Berde magkapta érte az 1845-1850 között megjelent második legjobb természettudományos műnek kijáró Marczibányi-díjat. 

Berde Áron „Légtüneménytanának” ajánlása

ajanlas

és előszava 

eloszo

Berde Áron tanárai

Brassai SámuelErdélyi tudós, polihisztor, Torockószentgyörgyön született. Tanulmányait a Kolozsvári Unitárius Kollégiumban végezte, melynek később tanára, majd igazgatója lett. Számos ifjúsági és szakmai lapot indított el és szerkesztett, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.
 Brassai Sámuel
(1800(?)-1897)
 
 robert bunsen Német kémikus, Göttingenben született, a XIX. század egyik legjelentősebb természettudósa volt. A marburgi, breslaui és heidelbergi egyetemeken tanított, főleg kísérleti és analitikai munkákkal foglalkozott. Megtalálta az arzénmérgezés ellenszerét a frissen kicsapott vasoxid-hidrátban.
 Robert Bunsen
(1811-1899)

 
 iustus LiebigNémet kémikus, Darmstadban született, Münchenben halt meg. 1819-től a bonni és erlangeni egyetemeken tanult, majd 1822-ben Párizsba utazott. 1824-től a giesseni egyetem vegytani tanára, itt működött 28 éven át. A mező-gazdasági kémia atyjának nevezték, számos kutatást végzett a növények és állatok táplálkozásának terén.
Iustus Liebig
(1803-1873)
 
 Heinrich Wilhelm Dove (1803-1879)Német fizikus, Liegnitzben született. Berlinben mennyiségtani és természettani tanulmányokat végzett, 1845-től az Akadémia tagja. Optikai, akusztikai és elektromossági kísérletekkel foglal-kozott de különösen kitűnt a légtünettan és éghajlattan terén.
 Heinrich Wilhelm Dove
(1803-1879)
 

Berde Áron gyászjelentője és sírja a Házsongárdi temetőben 

gyaszjelento
 Berde Áront 1888 őszén séta közben szélhűdés éri, majd hosszas szenvedés után 1892. január 25-én hajnalban meghal. Halálát Szily Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára jelentette be, Berde családja pedig gyászjelentést adott ki ez alkalomra. A három nagy kolozsvári napilap, a Kolozsvár, az Ellenzék és az Erdéyi Híradó hírekben számolt be a halálesetről, vázolták Berde életpályáját, majd tudósítottak temetéséről.
 A középkori Kolozsváron eleinte a főtéri templom és a várfalak közé temetkeztek. A pestisjárvány idején, 1585. május 11-én határozatot hozott a város százfős tanácsa, hogy a várfalaktól délre fekvő domboldalon, az akkori dinnyeföldeken egy tágas helyet szakasszanak ki temetőnek, ahová mind szegény és gazdag ember válogatás nélkül temetkezzék. A telket sövénykerítéssel övezték, faragott kapuval is ellátták. Az év nyarától a város lakossága tekintet nélkül felekezeti hovatartozásra, nemzetiségre, ide temetkezett. Mivel a domboldalt Házsongárdnak nevezték, a városi köztemetőt ezzel a névvel illették. Házsongárd a XVII. század elejétől Kolozsvár lakosságának tükre.
 
Házsongárdi temető
 
Házsongárdi temető
 Berde Áron temetésére 1892 január 27-én délután 3 órakor került sor a Külmonostor utca 24-es számú családi háztól. A temetési szertartást Ferencz József unitárius püspök végezte. A Házsongárdi temető lutheránus sírkertjének szélén, a köztemető főútjára néző ma is meglévő Berde-kriptába temették. A 2007 márciusában Magyar Örökség díjjal kitüntetett temetőt többször is kifosztották, 2007 április első hetében a Berde-kriptát is feltörték. A külső fakoporsók fedeleit felfeszítették, félretolták, s a régi érckoporsók oldalán lyukat ütöttek, vagy el is mozdították a fedeleket. A kriptába lépőt a kegyeletsértés megdöbbentő képe fogadja.

 


Vissza